Mi az a kapszulás kompozit és hogyan különbözik a fecskendős kiszereléstől

A kapszulás kompozit (más néven egységadag) olyan előre kimért, zárt egységben kapható tömőanyag, amelyet általában kompozit-adagolópisztollyal (dispenser pisztollyal) juttatunk a fogba. Míg a hagyományos fecskendős kompozitot (fecskendő- vagy patronos tömőanyagot) a plasztik fecskendőből manuálisan visszasajtolt kannülán át adagoljuk, addig a kapszula egy fix, általában 0,2–0,3 g-os tömőanyag-adagot tartalmaz. A kapszulás kiszerelés lényege, hogy az anyag mindig friss és adagolt, nem érintkezik közvetlenül a kilazítatlan, felhasználatlan kompozit többi részével. A gyakorlatban kapszulás rendszer esetén a szükséges kapszulát behelyezzük a pisztolyba és közvetlenül a fogba alkalmazzuk. Ez eltér a fecskendős technikától, amelynél az orvos többnyire egy adagolóhüvelyből vagy fecskendőből kanalazza ki az anyagot, majd rétegez.

A flow (folyékony) kompozit egy ún. nanohibrid tömőanyag, amelynek töltőanyag-tartalma (resin mátrixa mellett található szilikát, kvarc, stb.) általában jóval alacsonyabb, mint a standard kompozitoké. Ez azt jelenti, hogy hígabb, könnyebben folyó anyagról van szó, amelyet kis fecskendőkkel és vékony applikátor-tűvel lehet adagolni. Ennek köszönhetően a flow kompozit kiválóan „lelapul” és behatol az apró résekbe, barázdákba és a kavitásfalak mentén keletkező mikrosérülésekbe. A folyékony állagot úgy alakítják ki, hogy javuljon az ún. wetting (nedvesítő) képesség: a folyékony kompozit jól ráterül az üregfalra és kiegyenlíti a felületet, így minimalizálja a levegőbuborékok csapdáját. Fontos, hogy a flow anyagok fényre kötő műgyanta alapúak hagyományos kék fénnyel polimerizálódnak, mint bármely más kompozit. Összefoglalva: a flow kompozit alacsony viszkozitású, jól folyó, fényre kötő nano- vagy mikrohibrid tömőanyag, amelyet gyakran kis fecskendőkben (2–2,5 g) tárolnak és vékony tűvel adagolnak a preparált fogüregbe.

Színelmélet alapjai (árnyalat, érték, szaturáció)

A fogak színét három fő paraméterrel jellemezhetjük. A hue (árnyalat) maga a színcsalád megnevezése (pl. vöröses vagy sárgás tónus), a value (érték) a szín világosságát vagy sötétségét adja meg, míg a chroma vagy szaturáció a szín telítettségének, intenzitásának mértéke. A VITA Classic árnyalatkulcs 16 árnyalata négy csoportba sorolható: A (vöröses-barna), B (vöröses-sárga), C (szürkés) és D (vöröses-szürke) tónusok. A színválasztás során először általában a value-t (világosságot) választjuk ki, majd a chromát (erősséget), végül az árnyalatot (hue), mert szemünk a világosságkülönbségeket érzékeli a legkönnyebben.

A modern esztétikus tömések és indirekt restaurációk egyik kulcsfontosságú lépése a megfelelő ragasztás, ennek alapja pedig a precíz savazás. Bár egyszerű rutinfeladatnak tűnik, a savazás minősége döntően befolyásolja a restauráció élettartamát, esztétikáját és a tapadás erejét. Nézzük meg, miért is olyan fontos ez a lépés, és hogyan használjuk helyesen az etchant gélt!

Az adhezív fogászat a 1950-es évektől fejlődik, első generációtól napjainkig. Az 1. generációs bondok (Buonocore, 1956) NPG-GMA alapú gyanták voltak savazott dentinre. Ionos/kovalens kötést próbáltak elérni, de víz alatt hamar romlott a kötés, klinikai tapasztalatuk gyenge (1–3 MPa kötéserő). A 2. generáció (1970-es évek vége) polimerizálható foszfátokat (pl. HEMA) alkalmazott a kalciumhoz kötődésre, de a smear layer eltávolítása nélkül még mindig gyenge maradt a tapadás (kb. 4–6 MPa). A 3. generáció (1970–80-as évek) már tartalmazott valódi acid-etch lépést: előkezelés foszforsavval, majd primer + ki nem töltött gyanta (unfilled resin) felvitele. Ez jobb kötést eredményezett, azonban a hígabb gyantakomponensek nem mindig hatoltak át teljesen a smear rétegen.

A fényre kötő kompozit tömőanyagok az egyik leggyakrabban használt anyagok a restorativ fogászatban. Ezek a gyanta mátrixú, töltőanyaggal dúsított rendszerek nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra. Helytelen tárolás vagy kezelés esetén - például közvetlen fény, magas hőmérséklet vagy túl hosszú ideig nyitva hagyott fecskendő - a tömőanyag már a használat előtt részlegesen megkötődhet, vagy minősége csökkenhet. Éppen ezért különösen fontos, hogy a rendelőben betartsuk a kompozitok tárolására vonatkozó ajánlásokat.

Bevezetés: Több, mint egy tömőanyag

Manapság a kompozit tömőanyagok a fogászat legtöbbször alkalmazott restauráló anyagaivá váltak az esztétikusságuknak, jó fizikai tulajdonságaiknak és viszonylag kedvező árfekvésüknek köszönhetően. Ugyanakkor a számtalan típus és árnyalat között eligazodni nem könnyű feladat. Ebben a bejegyzésben áttekintjük a kompozitok rövid történetét, majd részletezzük a mechanikai, esztétikai és kezelhetőségi jellemzőket. Bemutatjuk továbbá a különféle kompozit-típusokat (univerzális, folyékony, egyszínű, bulk-fill), azok előnyeit és alkalmazási területeit. Végül gyakorlati tanácsokat adunk a vásárláskor figyelembe veendő szempontokról (például kopásállóság, átlátszóság, radiopacitás, ár-érték arány) és a leggyakoribb választási hibákról. Zárásként említjük a mindennapi töméskészítésre ajánlott, költséghatékony alternatívaként a Nanofil Universal kompozitot.

OneLux One-Shade Univerzális Kompozit – Egy árnyalat, végtelen lehetőség

Egyszerűsített esztétikus helyreállítás minden mosolyhoz

Eleged van a bonyolult színválasztásból? A OneLux One-Shade Univerzális Kompozit fejlett önalkalmazkodó színillesztő technológiája révén automatikusan a környező természetes fogszínhez igazodik, így tökéletes színharmóniát biztosít. Legyen szó világosabb vagy sötétebb fogakról, egyetlen kompozit képes lefedni az összes színigényt, leegyszerűsítve a restaurációs folyamatot, időt és költséget megtakarítva.

A Dental Centrum nemcsak a kiváló minőségű és megfizethető fogászati anyagok forgalmazására törekszik, hanem felelősséget vállal a környezetvédelemért is. Büszkén jelentjük be, hogy cégünk részt vesz a magyarországi Kiterjesztett Gyártói Felelősségi (EPR) rendszerben, ezzel is hozzájárulva a fenntartható jövőhöz és a környezetünk védelméhez.